Ma a magyar bőrgyógyászok többsége azt javasolja: ne szoláriumozzunk. A túlzott szoláriumhasználat valóban károsíthatja a bőrt, ez azonban a napozásra is igaz. Egészségünk megőrzéséhez szükségünk van a D-vitaminra, amelyhez napsütés híján a szoláriumban is hozzájuthatunk. Szerencsére mára a szoláriumtechnika képessé vált a megfelelő erejű és összetételű, kontrollált fény előállítására. A kérdés már csak az, mikor, hol, hogyan és mennyit használjuk a mesterséges napfényt.
Napjainkra talán lezárulhat az évtizedes vita arról, hogy valóban károsak-e a szoláriumok. Az utóbbi években ugyanis az Európai Unió egészségügyi és egyéb szerveinél széles körben elfogadottá vált az úgynevezett "0,3-as szabvány", amely ma már hivatalos szabály. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a szoláriumban fekvő, illetve álló embert nem érheti 0,3 W/m2-nél erősebb sugárzás: ez nagyjából annyi terhelést jelent, amennyi egy verőfényes júliusi vagy augusztusi napon érne bennünket a szabad ég alatt. Mint a Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület (MSZÜE) közlemúltban tartott sajtótájékoztatóján kiderült, az egyesület "Egészséges szolárium" feliratú matricával látja el azokat a szoláriumokat, amelyek már átálltak az új típusú fénycsövek használatára.
Nem csak ezen indokok miatt ne tegyük, hanem azért se, mert ami nem természetes, annak nincs is jó hatása az ember szervezetére, jelen esetben a bőrére. Várd meg a nyarat, és kend be a bőröd alaposan naptejjel, lehetőleg minél magasabb faktorral, és úgy feküdj ki a napra barnulni egy kicsit. Óvakodj a 12-3 ig terjedő idő intervallumban ne tartózkodj a napon, és lehetőleg ne érje a bőröd a sugárzó napsütés.
22:13
