70 éves férfi, aki végstádiumú vastagbélrákban szenvedett meggyógyította magát ezzel a teával.

2013 -ban néhány nappal a 70. születésnapja előtt John Tanzinál 4. stádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak az orvosok. A doktorok szerint mindössze néhány hónapja lett volna már csak hátra.  John ahogy azt látta a barátai szemében, hogy szinte már egy halottként tekintenek rá, úgy döntött, hogy nem fogja hagyni, hogy legyőzze a rák, ezért egy másik megközelítésből állt a dolgokhoz.
Elsőnek az étrendjét alakította át " rákdiétára ". Teljesen abba hagyta a húsok, finomított cukrok, és tejtermékek fogyasztását.
Ezek után elkezdett mindennap egy bizonyos Essiac teát fogyasztani zselatin kapszulában, majd ezt kombinálta egy béta glükán kapszulával, amiből minden testsúly / 50 kg-ként kell egyet bevenni. Ezzel a kettőssel olyan hatást ért el, amit az orvosok is csak döbbenten néztek.

A Life Extension magazin ezt írta az esetről :  A Béta glukánok úgy hatnak az emberi szervezetre, mint egy immunadjuváns teárpia, ami egy immunrendszer serkentő 1980 óta a rákos betegeknek. A leggyakoribb forrása a béta glükánoknak a természetben megtalálható shiitake gomba, amely egy rákellenes ételnek számít ebben a rákdiétában.
A shiitake gomba tartalmaz lentinan-t ami egyben egy béta glükán, melynek hatására a daganatok megállnak a fejlődésben, és csökken a méretük is.
John azt tanácsolja a világon élő rákos betegeknek, hogy mindig próbálják meg az alternatív természetes gyógymódokat, mert a kemoterápia semmire nem jó.

Azt hiszem, hogy John tudhat valamit..A kemoterápia nem öli meg a rákos sejteket, hiszen ha megtudná különböztetni az egészséges, és rákos sejteket, akkor ismeretes lenne, hogy mitől is különbözik a kettő sejt, és tudnánk erre gyógymódot találni. ( van rá gyógymód, de évente 6000 milliárd dollárt hoz a rákos betegek által megvásárolt gyógyszerek, gyógykészítmények stb eladása, így nem fogják nyilvánosságra hozni, valamint ha a rákos betegek nem halnának meg, akkor körülbelül 10 éven belül olyan népes lenne a bolygónk, hogy összeomlana minden - gazdaság- élelmszer és vízhiány stb. )

Komment van

Tovább is van!

Ez a gyümölcs megöli a rákos sejtek 75%-át. Az orvosok mélyen hallgatnak..

A növény neve: Blushwood. és Ausztráliában terem, de nagyon kevés van már belőle.
Ha azonban az EBC-46 jelzésű vegyület felől indulunk, érdekesebb dolgokat találhatunk. Ezt az anyagot valóban a Fontainea picrosperma nevű, a kutyatejfélék közé tartozó, Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein honos növényből állították elő, és a kutatókat az a megfigyelés irányította, hogy a növény magjait az állatok nem eszik meg - ennek az oka az is lehet, hogy mérgező vagy erős hatású vegyületek találhatóak benne. Ezek után kutatva találták meg az ECB-46-ot, amely egy forbol-észter típusú, igen irritáló, mérgező vegyület. Az ilyen szerkezetű és hatású anyagok jellemzőek a növénycsaládra, ezért a kutyatejféléket a népi gyógyászat általában mérgező, bőrgyulladást okozó növénynek tartja. A forbol-észterek iránti érdeklődés akkor élénkült meg, amikor a vegyületcsoport egyik tagját, a reziniferatoxint hatásosnak találták az ún. vanilloidreceptorokon, és erre alapozva egy, a jelenlegiektől teljesen eltérő módon ható gyulladáscsökkentő hatóanyagtípus fejlesztésébe kezdtek (ezek a kutatások még nem hoztak teljes áttörést). A kutyatejélék tejnedve azonban már a gyakorlatban is hasznosított vegyületek felfedezéséhez is elvezetett. Az ingenol-mebutát nevű vegyületet, amelyet nemrég az EU-ban és az USÁ-ban is gyógyszerként engedélyeztek, elsőként a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói, Hohmann Judit és munkatársai mutatták ki és állították elő a vézna kutyatej (Euphorbia peplus) nevű növényből. Ma ez a gyógyszerhatóanyag egyes bőrrákot megelőző bőrelváltozások kezelésének egyik fontos szere. Hatalmas előnye, hogy 2-3 napos, egyszerű, fájdalommentes (a krémet kell az érintett területre kenni) kezeléssel megúszható a műtéti beavatkozás. Az ingenol-mebutát a kutyatejekre jellemző módon mérgező, irritáló anyag, de megfelelő adagolás és cél esetén mégis hasznos gyógyszerré válhatott. De vissza az EBC-46-hoz. Ez az anyag (más, hasonló szerkezetekkel együtt) a proteinkináz C enzimre hat, és ez a hatás felveti a lehetőségét annak, hogy rákellenes szerként hasznosítsák - majd valamikor, ha daganatellenes hatását nem csak lombikban és állatokon, hanem emberen is igazolják. Jelenleg ott tartunk, hogy a vegyülettel kapcsolatban megjelent néhány ígéretes eredmény, amelyek arra jók, hogy ösztönözzék annak a soklépéses vizsgálatsorozatnak az elvégzését, amelynek a vége akár embereken történő kipróbálás is lehet. A gyógyszeripar meg mélyen hallgat (ha ugyan hallgat, mert az EBC-46-ról szóló cikk egyik szerzője történetesen egy gyógyszerkutató cég alkalmazottja), de ez nem az elhallgatás, hanem a várakozás csöndje. A háttér ismeretében talán érthető a kettő közötti különbség.

Komment van

Tovább is van!